11. nap -Bali, te csoda!

Kultúrsokk a javából! Az, hogy Bali egy csoda, az nem helytálló kifejezés. Az egy teljesen degradáló megfogalmazás, Bali több annál! Az emberek, a szokások, az illatok, azok a mosolyok… imádni való!

gyerekek

Nagyon gyorsan telik ez az 5 nap, amit Ubudra szántunk. Harmadik nap ellátogattunk a Tegalalang rizsteraszokhoz, amelyekről (többek közt) híres Bali. A szállásunktól (amelytől napról napra jobban el vagyunk ragadtatva) béreltünk egy robogót egy napra, amelyet teljesen ki is használtunk. Bár csak reggeltől volt rá szükségünk, már előző este odakaptuk a kulcsot, hisz délelőtt a fogadó család nincs otthon. Közben megtudtuk, hogy az apa angol, az anya pedig fizika tanár. Nap mint nap rengeteg jó tanáccsal látnak el, bármilyen kérdésünk, kérésünk is van, ők nagyon is komolyan veszik, és minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy szakszerű, használható tippekkel, válaszokkal lássanak el. Soha rosszabb vendéglátást! 🙂

Reggeli után elkészültünk, majd elindultunk a rizsteraszokhoz. Az itt tartózkodásunk során láttunk már rizsföldeket, kisebb teraszokat, de ehhez mérhetőt nem igazán. Az út 20-25 percbe telt, az eső játszadozott velünk, sokszor félre kellett húznunk miatta, és ha ez nem lenne elég, még minden pihenőnél végig kellett hallgatnom Kingától, hogy “miért nem hoztad azt az esőkabátot? Jól elfért volna, mondtam, hogy hozd el, látod én elhoztam, most milyen jól jönne…”. Na, ilyenkor láttam jobbnak felvenni a bukósisakot, majd az eső ellenére is, de menni tovább :D. De azért csakugyan elvihettem volna azt az esőkabátot.

Eső ide, eső oda, végül csak megérkeztünk. És mert mindenben van valami jó, az esőnek köszönhetően nem volt zsúfolt a hely. Egy kis séta, eső elől elhúzódás, egy pár “én megmondtam” után szerencsére az eső alábbhagyott, majd elindulhattunk túrázni a rizsföldek között. Kezdődhetett életünk egyik legszebb helyének felfedezése.

RIZS2.JPG

Az eső szemerkélt továbbra is, de legalább kevesebb embert kellett kerülgetnünk az amúgy is elég keskeny ösvényeken. Először a domboldalról lelépcsőztünk a teraszok aljáig, majd onnan fel. Ide nincs belépő, szóval elméletileg ingyen lehet végigsétálni, gyakorlatilag pedig nem igazán. A túra során elég sok helyiek által őrzött kapu volt, ahonnan csak adomány ellenében mehettünk tovább. Beraktuk a pénzt a perselybe, majd “Terima Kasih” (köszönöm) után folytathattuk az utunkat. Az eső szerencsére út közben elállt, és a nap által beterített rizsteraszok még nagyobb látványt nyújtottak.

RIZS5.jpg

RIZS1.JPG

rizs4.jpg

A rizs hazájában, Délkelet-Ázsiában természetes az, hogy rengetegen foglalkoznak a rizstermesztéssel. Ennek az árasztásos rizsművelésnek köszönhetően van lehetőségünk ilyen csodákat látni, mint ez a Tengalalang rizsterasz. Itt Balin viszont évről évre, a turizmus fejlődésének betudhatóan egyre kevesebben választják a rizstermesztést, mint megélhetési formát. A lakosság több mint 50%-a a turizmusból él. Viszont még így is volt szerencsénk látni embereket, akik a rizsföldeken dolgoztak, sőt, még itt is Tengalalangban. Úgy kell elképzelni, hogy a sok turista sétál az ösvényen, és mellette három méterrel a helyiek dolgoznak a rizstáblán. Természetesen még az öregek is nyitottak a turizmusban rejlő lehetőségekre, és ülnek ki egy-egy ösvényre, majd pénzért cserébe lehet fényképet készíteni velük. Szép, nem szép, az üzlet az üzlet.
Nagyjából 2-3 órát töltöttünk el itt, majd amikor már a jó időnek köszönhetően elég zsúfolt lett, akkor döntöttünk úgy, hogy inkább továbbállunk.

A rizsteraszoktól nem volt messze a Gununk Kawi templom, amelyet még terveztünk megnézni. Rövid robogózás után oda is értünk. Ahhoz, hogy egy hindu templomba bemenjünk feltétlenül szükséges egy szarongot kössünk magunk köré, illetve takarnunk kell vállunkat, és térdünket. Még érdekes itt megjegyezni, hogy nem mehetnek be menstruáló nők, valamint olyan gyerekek sem, akiknek nem esett ki az első foguk. Amint megérkeztünk, egyből ostromolni kezdtek a szarongot áruló asszonyok, de amint mondtuk, hogy már van nekünk (legalább is Kingának), kicsit alábbhagytak. Megvettük a belépőket, kaptam én is egy sárga kötőt a derekam köré, majd indulhattunk is le a templomhoz, amelyhez 300 lépcsőfok vezetett.

Gunung Kawi ősi hindu királyi temetkezési komplexum és templom, amelyet Anak Wungsu egykori balinéz király, valamint feleségei tiszteletére emeltek a 11. században.

templom21.jpg

Egy órát töltöttünk el itt, majd a 300 lépcsőt megmászva indultunk is vissza a szállásunkra ebédelni. Itt Balin elég hamar sötétedik, már este 6 kor sötét van, ezért siettünk az ebéddel, hogy ha már van robogónk, még valamit jó lenne belezsúfolni a napba. Valamit, amit mindenképp kár lett volna kihagyni. Ezt:

DCIM100GOPROG0162948.

A Tegenungan vízesés sem volt messze tőlünk, tökéletesen is időzítettünk. Napközben nem igazán ajánlott oda menni, hisz rengetegen vannak. Mi este mentünk, szerencsére már oszlott a tömeg. Ismételten köszönet az esőfelhőknek, akik valószínűleg számos látogató kedvét elvették a fürdéstől. Kösz esőfelhők!

vizeses5.JPG

Az a nap már csak ilyen volt – rengeteg lépcső vezetett le a vízesésig, de nagyon megérte. Amikor leértünk, Kinga már indult is bele, otthagyva engem a csomagokkal, értékekkel. Tanakodtam egy kicsit, hogy bele menjek-e, de aztán most vagy soha alapon úgy döntöttem, ezt nem hagyhatom ki. Leraktam a csomagjainkat, letakartam amennyire tudtam, aztán indultam is bele. Nem volt hideg egyáltalán, az alja kicsit köves volt, de mit számít az, amikor 20 méterről zuhan rád ennyi víz. Hihetetlen erejű volt ez a vízesés. Nagyon haragudtam volna magamra, ha ezt kihagyom. De jó, hogy nem tettem!

A hazafele tartó úton már ránk sötétedett, és a sok jobbra-balra kanyarodásánál kicsit összezavarodva sikerült eltévednünk, de ez is okkal történt. Út közben találtunk egy nagyon jó kis családi piacot-üzletet, ahol tudtunk venni jó áron, nagyon finom, máshol nem igazán kapható balinéz édességeket. Nagy választék volt egy asztalra kiterítve, nem igazán ismertük őket, és nem is igazán tudták elmagyarázni, hogy mi mi az. Választottunk első ránézésre pár dolgot, majd Terima Kasih. Végül sikerült hazatalálnunk, ahol a házigazdák elmagyaráztak mindent a vásárolt ételek közül, hogy mi az, miből és hogyan készül.

ROBOGO.jpg

Másnap reggel volt szerencsénk részt venni egy temetésen. A házigazdák adták az ötletet, hogy ha kedvünk támadna temetésre menni, reggel megtehetjük. Néztünk is egymásra Kingával, hogy miért mennénk mi temetésre. De kíváncsiságunk csak elvitt oda.

Balin a hindu vallás dominál. Annak ellenére, hogy Indonézia többnyire muszlim, Balinak több mint 93%-a hindu, ezért kakukktojás a többi sziget között. Balin is létezik a kasztrendszer, és ennek köszönhetően minden kasztnak külön temetkezési ceremóniája van. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy milyen kasztnak voltunk a temetkezési szertartásán. Egy balinéz hindu holtteste egészen a földben pihen addig, amíg a család ki nem gyűjti a pénzt egy hamvasztásos szertartásra. A balinézek hisznek a reinkarnációban, és a “Ngaben” -hamvasztásos szertartás által engedik el a lelket, hogy visszatérjen a kozmikus elemekhez. A hamvasztást nem vártuk meg, rengetegen voltak, többnyire helyiek, nem szerettük volna zavarni őket. Mindenképp érdekes volt.

temetes.JPG

Balinak a képéhez mindenképp hozzátartoznak ezek az áldozati tálkák, úgynevezett “canang sarik”. A balinéz hinduk minden nap háromszor imádkoznak a házi templomok oltárainál, ahova többek közt friss virágokkal megtűzdelt, szentelt vízzel meghintett, és füstölővel ellátott áldozati tálkákat helyeznek el. De nem csak oda, minden ház előtt, a járdákon, utcákon, az utcán elhelyezett ereklyetartókban is találhatunk ilyen tálakat, sokszor kell a lábunk alá nézzünk, nehogy rátapodjunk egyre. Ezek a felajánlások elkészítése a balinéz asszonyok dolga, akik rengeteg időt, pénzt és türelmet szentelnek rá nap, mint nap. Ezek az áldozatok addig “aktívak”, ameddig a füstölő el nem ég, utána megszűnik a rendeltetésük, és szemétre kerülnek.

virág.jpg

Ubudi kalandunk végéhez értünk, hatalmas élményekkel lettünk gazdagabbak. Sokat tanultunk, sokat láttunk, sok tapasztalatot és felejthetetlen emlékeket szereztünk. Balitól még nem búcsúzunk, viszont átmegyünk pár napra Nusa Penidára, amely Balitól két óra hajóútra található.

Most megyek, viszlát legközelebb!

Selamat tinggal! 

4 című bejegyzés “11. nap -Bali, te csoda!” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Sziasztok! Nagyon jó olvasni a blogotokat, párom és én múlthéten vettük meg a repülőjegyeket Balira. Hasonlóan tervezzük mi is az utazást, ahogy Ti, mi februárban megyünk Budapestről. Lenne egy olyan kérdésünk, hogy pl most, amikor hajóval elmentek egy Nusa Penidára, viszitek az összes cuccotokat? Vagy onnan visszamentek majd Ubudra? Összesen hány helyen szálltatok meg? Ezeket a szállásokat előre lefoglaltátok már otthon vagy csak kint? Köszönöm szépen! További jó nyarást! Bredák Szandi, Szigetszentmiklósról

    Kedvelik 1 személy

    1. Szia Alexandra! Köszönöm, hogy olvasod a blogot, és remélem valami értékessel és használhatóval tudok szolgálni a ti utazásotokhoz. Mi bárhova is megyünk visszük az összes cuccunkat. Két hátizsákunk van, egy nagy és egy kicsi, viszont ha igazán akarjuk a nagyba belefér minden. Úgy pakoltunk az utazásra, hogy férjen bele. Eddig Kután, Cangguba és Ubudba voltunk 3,3 illetve 5 napot. Jelen pillanatban Nusa Penidan vagyunk 3 napot, majd megyünk vissza holnapután, de még nincs letisztázva, hogy hova. Két szállást foglaltunk mielőtt kijöttünk, a többit pedig majd úgy sorba. Nekem nem ajánlották, és én sem igazán ajánlom, hogy lefoglalj előre mindent. Sok minden változhat, történhet. Bármi kérdésed van, csak nyugodtan! Szép napot! Tisztelettel, Boti

      Kedvelés

      1. Nagyon szepen köszönjük!!! Meddig lesztek kint amúgy? Lehet, hogy majd lenne még kérdésünk, mi pl. kint szeretnénk egy esküvői szertartást is, ez egy kicsit ilyen előnászút lenne. Nekünk azt javasolták, hogy ennek a szervezéséhez csak el kell mennünk a Matahariba, de jobban örülnék, ha már itthon ezt leszerveznénk… Nektek mi a véleményetek? Köszi szépen mégegyszer! 🙂

        Kedvelés

      2. Mi még elég sokáig, pár hónapig itt szeretnénk lenni, mármint Ázsiába. A szertartásról nem igazán tudok információval szolgálni, de mindenképp jó az ötlet. 🙂

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s